Katalógusszám | RC-CF28 |
Összefoglalás | Toxoplazma elleni IgG/IgM antitestek kimutatása 10 percen belül |
Alapelv | Egylépéses immunkromatográfiás vizsgálat |
Érzékelési célpontok | Toxoplazma IgG/IgM antitest |
Minta | Macska teljes vér, plazma vagy szérum |
Olvasási idő | 10 ~ 15 perc |
Érzékenység | IgG: 97,0% vs. IFA, IgM: 100,0% vs. IFA |
Specifikusság | IgG: 96,0% vs. IFA, IgM: 98,0% vs. IFA |
Mennyiség | 1 doboz (készlet) = 10 eszköz (egyedi csomagolás) |
Tartalomjegyzék | Tesztkészlet, pufferpalack és eldobható cseppentők |
Tárolás | Szobahőmérséklet (2 ~ 30 ℃-on) |
Lejárat | 24 hónappal a gyártás után |
Vigyázat | Felbontás után 10 percen belül használja felHasználjon megfelelő mennyiségű mintát (0,01 ml cseppentő) Hideg körülmények között tárolva 15-30 perc elteltével használja fel szobahőmérsékleten. A teszteredményeket 10 perc elteltével érvénytelennek kell tekinteni |
A toxoplazmózist egy egysejtű parazita, a Toxoplasma gondii (T. gondii) okozza. A toxoplazmózis az egyik leggyakoribb parazitabetegség, és szinte minden melegvérű állatban megtalálható, beleértve a háziállatokat és az embereket is. A macskák fontos szerepet játszanak a T. gondii epidemiológiájában, mivel ők az egyetlen gazdaszervezetek, amelyek képesek környezetileg ellenálló oocisztákat kiválasztani. A T. gondii-val fertőzött macskák többsége semmilyen tünetet nem mutat. Előfordul azonban, hogy klinikailag is jelentkezik a toxoplazmózis. Amikor a betegség bekövetkezik, az akkor alakulhat ki, amikor a macska immunválasza nem elegendő a tachyzoita formák terjedésének megállításához. A betegség nagyobb valószínűséggel fordul elő elnyomott immunrendszerű macskáknál, beleértve a fiatal kiscicákat és a macskaleukémia vírussal (FELV) vagy macskaimmunhiány vírussal (FIV) fertőzött macskákat.
A macskák a T. gondii egyetlen elsődleges gazdái; ők az egyetlen emlősök, amelyeknél a Toxoplasma a széklettel átjut. A macskánál a T. gondii reproduktív formája a belekben él, és az oociszták (peteszerű éretlen formák) a széklettel távoznak a szervezetből. Az oocisztáknak 1-5 napig a környezetben kell lenniük, mielőtt fertőzőképesek lennének. A macskák a fertőzés után csak néhány hétig terjesztik a T. gondii-t a széklettel. Az oociszták több évig is túlélhetnek a környezetben, és a legtöbb fertőtlenítőszerrel szemben ellenállóak.
Az oocisztákat köztes gazdaállatok, például rágcsálók és madarak, vagy más állatok, például kutyák és emberek fogyasztják el, majd az izmokba és az agyba vándorolnak. Amikor egy macska fertőzött köztes zsákmányt (vagy annak egy részét) eszik megegy nagyobb állat, pl. egy sertés), a parazita a macska belében szabadul fel, és az életciklus megismételhető
A leggyakoribb tünetekA toxoplazmózis tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság és a levertség. Egyéb tünetek is jelentkezhetnek attól függően, hogy a fertőzés akut vagy krónikus, és hogy a parazita hol található a szervezetben. A tüdőben a T. gondii fertőzés tüdőgyulladáshoz vezethet, ami fokozatosan növekvő súlyosságú légzési distresszt okoz. A toxoplazmózis a szemet és a központi idegrendszert is érintheti, retina vagy elülső szemcsarnok gyulladását, rendellenes pupillaméretet és fényérzékenységet, vakságot, koordinációs zavarokat, fokozott érintésérzékenységet, személyiségváltozásokat, körkörös forgást, fejnyomást, fülrángást, rágás- és nyelészavarokat, görcsrohamokat, valamint a vizelés és a székletürítés feletti kontroll elvesztését okozhatja.
A toxoplazmózist általában a kórtörténet, a betegség jelei és a kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján diagnosztizálják. A Toxoplasma gondii elleni IgG és IgM antitestek mérése a vérben segíthet a toxoplazmózis diagnosztizálásában. Az egészséges macskában a T. gondii elleni jelentős IgG antitestek jelenléte arra utal, hogy a macska korábban fertőzött volt, és most valószínűleg immunis, és nem ürít oocisztákat. A T. gondii elleni jelentős IgM antitestek jelenléte azonban a macska aktív fertőzésére utal. Mindkét típusú T. gondii antitest hiánya egy egészséges macskában arra utal, hogy a macska fogékony a fertőzésre, és így a fertőzést követő egy-két hétig oocisztákat ürít.
Jelenleg nem áll rendelkezésre vakcina a T. gondii fertőzés vagy a toxoplazmózis megelőzésére macskáknál, embereknél vagy más fajoknál. Ezért a kezelés általában egy klindamicin nevű antibiotikum kúrából áll. Egyéb alkalmazott gyógyszerek közé tartozik a pirimetamin és a szulfadiazin, amelyek együttesen hatnak a T. gondii szaporodásának gátlására. A kezelést a diagnózis után a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, és a tünetek eltűnése után még több napig kell folytatni.
Az akut fertőzést az IgM antitestszint gyors emelkedése jellemzi, amelyet 3-4 hét múlva az IgG típusú antitestszint követ. Az IgM antitestszint a tünetek megjelenése után körülbelül 3-4 héttel tetőzik, és 2-4 hónapig kimutatható marad. Az IgG típusú antitestszint 7-12 hét alatt tetőzik, de sokkal lassabban csökken, mint az IgM antitestszint, és több mint 9-12 hónapig emelkedett marad.