hírbanner

hír

Rajtad nevet a macskád?

hír1

Ahogy azt minden kisállattartó tudja, különleges érzelmi kötelék alakul ki a választott állattársaddal. Beszélgetsz a kutyával, tiltakozol a hörcsögnek, és olyan titkokat mesélsz el a papagájodnak, amiket soha senki másnak nem mondanál el. És míg egy részed gyanítja, hogy az egész vállalkozás teljesen értelmetlen, egy másik részed titokban reméli, hogy valahogy a szeretett kedvenced megérti.

De mit és mennyit értenek az állatok? Például tudjuk, hogy egy állat képes örömet érezni, de vajon érzékelik-e a humort is? Megérti-e szőrös szerelmi csomagunk a viccet, vagy el tud-e fojtani egy nevetést, amikor egy nehéz tárgyat a lábujjunkra ejtünk? Vajon a kutyák, macskák vagy bármilyen állat ugyanúgy nevet, mint mi? Miért nevetünk? Az, hogy az emberek miért fejlesztették ki a nevetést, merőben rejtély. A bolygó minden embere, függetlenül attól, hogy milyen nyelvet beszél, nevet, és mindannyian tudattalanul tesszük. Csak úgy feltör bennünk mélyről, és nem tehetünk ellene. Ragályos, társas, és valami, amit még azelőtt kifejlesztünk, hogy beszélni tudnánk. Úgy tartják, hogy azért létezik, hogy kapcsolatot teremtsen az egyének között, míg egy másik elmélet szerint eredetileg egy figyelmeztető hangként keletkezett, hogy rávilágítson az össze nem illőre, mint egy kardfogú tigris hirtelen megjelenése. Tehát, bár nem tudjuk, miért tesszük, azt tudjuk, hogy tesszük. De vajon kuncognak-e az állatok, és ha nem, miért nem?

Pimasz majmok Érthető módon, mivel legközelebbi állati rokonaink, a csimpánzok, gorillák, bonobók és orangutánok élvezetük hangját adják ki kergetőző játékok közben, vagy amikor csiklandozzák őket. Ezek a hangok többnyire lihegésre hasonlítanak, de érdekes módon a hozzánk közelebbi rokonságban álló majmok, mint például a csimpánzok, adnak ki olyan hangokat, amelyeket legkönnyebben az emberi nevetéssel lehet azonosítani, mint egy távolabbi faj, mint az orangután, amelynek vidám hangjai a legkevésbé hasonlítanak a miénkre.

hírek2

Az a tény, hogy ezek a hangok olyan ingerek, mint a csiklandozás, során keletkeznek, arra utal, hogy a nevetés bármilyen beszéd előtt fejlődött ki. A beszámolók szerint Koko, a híres jelbeszédet használó gorilla, egyszer összekötötte gondozója cipőfűzőit, majd azt írta, hogy „üldözzön”, ezzel potenciálisan a viccelődés képességét is bemutatva.

Varjak kukorékolása De mi a helyzet az állatvilág egy teljesen más ágával, mint a madarak? Minden bizonnyal néhány okos madárimitátort, mint például a seregélymadarak és a kakaduk, láttak már nevetést utánozni, sőt, egyes papagájokról is ismert, hogy más állatokat ugrattak, például egy madárról, amely fütyült és összezavarta a család kutyáját, pusztán saját szórakoztatásából. A varjakról és más varjúfélékről ismert, hogy eszközöket használnak a táplálék megtalálásához, sőt, a ragadozók farkát is meghúzzák. Korábban azt gondolták, hogy ez pusztán a figyelmük elterelése érdekében történik, miközben táplálékot lopnak, de most már olyankor is megfigyelték, amikor nincs táplálék, ami arra utal, hogy a madár csak szórakozásból tette. Tehát lehetséges, hogy egyes madaraknak van humorérzékük, és akár nevethetnek is, de ezt még nem sikerült azonosítanunk.

hírek3

Állati humor Más élőlényekről is ismert, hogy nevetnek, például a patkányokról, amelyek „csiripelnek”, ha érzékeny területeken, például a tarkójukon csiklandozzák őket. A delfinek játékos verekedés közben örömteli hangokat adnak ki, ami arra utal, hogy ez a viselkedés nem veszélyes a körülöttük lévőkre, míg az elefántok gyakran trombitálnak játék közben. De gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani, hogy ez a viselkedés összehasonlítható-e az emberi nevetéssel, vagy csak egy olyan hang, amelyet az állat bizonyos helyzetekben szeret kiadni.

hírek4

Háziállatok utálják Nos, mi a helyzet az otthonunkban élő háziállatokkal? Képesek rajtunk nevetni? Bizonyítékok vannak arra, hogy a kutyák kifejlesztettek egyfajta nevetést, amikor jól érzik magukat, ami egy erőltetett lihegésre hasonlít, és hangzásában eltér a testhőmérséklet szabályozására használt szokásos lihegéstől. A macskákról ezzel szemben úgy gondolták, hogy a vadonban a túlélés érdekében egyáltalán nem mutatnak érzelmeket. A dorombolás nyilvánvalóan jelezheti, hogy egy macska elégedett, de a dorombolás és a nyávogás számos más dolgot is jelezhet.

Úgy tűnik, a macskák is élvezik a különféle huncut viselkedéseket, de ez csupán a figyelemfelkeltésre tett kísérlet lehet, ahelyett, hogy humoros oldalukat fitogtatnák. Tehát, a tudomány szerint úgy tűnik, hogy a macskák képtelenek nevetni, és megnyugtató tudni, hogy a macskád nem rajtad nevet. Bár ha valaha is megszereznék ezt a képességet, gyanítjuk, hogy megtennék.

Ez a cikk a BBC News oldaláról származik.


Közzététel ideje: 2022. október 19.